Kategóriák
Véleményem a világ dolgairól

A hiéna vége ?

Olvasgatom a híreket és egy új törvénytervezet adta az alkalmat, hogy billentyűzetet ragadjak: A Magyar Köztársaság Országgyűlésének honlapjáról tölthető le ez a törvénytervezet, ami belecsípett a fülembe – még titkot sem csinálok belőle – személyes érintettség okán.

Ingyen ebéd nincs! -tartja a közmondás, de azért az élelmes ember bizony sokszor ehet ingyen, és még jót is. Az ilyen kajavadászatokat a honvédségi székely (húgyos) káposzta és hideg „büfé” vacsorák (májkrém konzerv + kenyér) alapozta meg életemben, és az első egyetemi évek alatti „hiéna” nevezetű esemény, amikor az iskola menzáján a kajamaradékot kiosztották az éhes diákoknak. Sokszor előfordult, hogy a „hiénára” nagyobb csapat verődött össze mint előtte az ebéd feltálalására, mivel a konyhamaradékot már nem bírták tömött szatyrokban hazacipelni a konyhások. Fajult ez addig, amíg az intézmény ura (KHI) betiltotta a „hiénát” és a kaja ment a moslékba, mert sokan -én is – inkább a hiénán beszerzett kaját ettük mint befizettünk volna a menzára.

Évek óta járok az Auchan áruházba, és sokat vásárlok ott. Néhány éve jelent meg az „akciós” hűtő, amit töltéskor mint a természetfilmekben az afrikai vadkutya hadak úgy fognak körbe az emberek. Igazi hiéna élmény…

Aztán a pandémia alatt amikor a vendéglők bezártak megváltozott a hiéna jellege: többször jelentek meg féláron prémium termékek például vesepecsenye – és dobozszámra vettem is belőle a kerti sütésekhez.

Elgondolkodtam, hogy mi lehet ennek a változásnak az oka, aztán találgatásaim között a legvalószínűbb gondolatnak a következő tűnt: A bolttal a vendéglősök kapcsolatban vannak, és veszik viszik – amúgy teljesen jogszerűen – a leértékelt árút feldolgozásra, eladásra. Mivel az eget bedeszkázták, vendég sehol, így bővült a hiéna választéka. Ezt támasztotta alá, hogy amikor a lazítás bekövetkezett, a vendéglőkbe eladható prémium húsok újra eltűntek a hiénáról.

Úgy látszik, a jelenség felkeltette a jogalkotók figyelmét is: a maradékot mint ehető terméket erőforrásként kezelik és az ezzel kapcsolatos bizniszt „becsatornázzák”.

Eddig a vendéglős lemutyizta a húsossal, most ez a régi formában már nem megy tovább. Mert mi is történik most:

Mint régen a franciáknál is működő adóbérlési jog (a király bérbe adta az adószedés jogát) hogy ne kelljen apparátust fenntartania, a biztos jövedelemért kitalálta hogy arra vállalkozó adószedőknek bérbe adja az adószedés jogát. Jól tudta ezt például Antoine Laurent Lavoisier is, akivel szemben a népharag mondott ítéletet emiatt.

Most pártunk és kormányunk hasonlóra készül: létrehoz egy „nonprofit” céget, jogot alapít, majd – az árú tényleges mozgatása nélkül – a hasznosítás jogát eladja (szerintem) azoknak akik például az ilyesmiket felhasználó vendéglőknek. (Hogy a hivatásos kommunikátorok által harsogott propagandára kitérjek, nem hiszem, hogy ÍGY karitatív célra fel lehet használni a gyorsan romló, de további feldolgozásra szoruló élelmiszereket: nem lehet (illetve lehet, csak nem érdemes, mert megromlik) élelmiszer bankba vinni a nyers prémium tőkehúsokat, a halas pultból a lazacot stb.) A karitatív célt valószínűleg a kereskedelmi értékesítésből befolyt és a működési költségekkel (!!) csökkentett bevételre értik (NONPROFIT) ami a panamák netovábbjának ágyaz meg:

A szupemarketekben nagyobb tömegben, rendszeresen megjelenő lejárat közeli prémiumtermékek eddig is voltak ezután is lesznek, csak a sápot más szedi le, a termékért más ablaknál kell kilincselni.

Szóval, igazából az bosszantott fel, hogy a hatalom olyan dologba üti az orrát megint, amit a piac eddig is megoldott: a hiénák intézményét – ezzel a vásárlás és az ősi gyűjtögető vadászó ösztön modern megélésének élményét veszi el.

Bevallom, – igazából nincs ezen mit bevallani inkább vállalom – a leginkább a lejárat közeli érlelt penészes francia sajtok a kedvenceim, mert azokat épeszű ember teljes áron a boltban nem veszi meg, majd nem érleli a hűtőben amíg „mászós”lesz, hanem megveszi a hiénában és másnap már meg is eszi.

Hát ennyi, ennek is vége lesz mert kell a kavics (köszönet érte: Dancs Imre: A Programozó) a következő választáshoz agymosásra.

A posztot néhány hónap múlva a tapasztalatok birtokában tervezem folytatni, meglátjuk mi lesz a hiénából, mit hoz az élet.