Kategóriák
Utazás, szabadidő és mindenféle érdekes dolog.

Malactartó paprikás

Már jónéhány éve, amikor Tutu, a cigány mesélt kedvenc ételéről, a malactartó vagy kucura pörköltről. Kérdeztem is, hogy az miféle, de csak annyit mondott: nagyon finom. Kedvenc hentesem bevállalta, hogy szerez belőle egy jó főzésre valót, és így elhatároztam, hogy kipróbálom ezt a finomságot.

Túrtam a netet receptért, végigolvastam amit csak lehet, és minden ismerősömet megkérdeztem, hogy ismerik-e ezt a finomságot.

Az elmondott receptekből közös volt, hogy előfőzik / abálják a belsőséget, majd paprikást készítenek belőle. A legtöbb ismerősöm tanácsolta, hogy a paprikásba főzzem bele a köretet: úgy sokkal finomabb lesz.

Hát álljon itt okulásul ez a poszt, hogy sikerült a p*na-pöri!

Először is a hozzávalók:

A nyers malactartót (petevezeték / disznóméh / sertés vagina így kaptam a hentestől. Kilónként egy ezrest kért érte, kész főnyeremény gondoltam.

Az abáláshoz sót, borsot, vöröshagymát, fokhagymát és babérlevelet használtam.

Három kilogramm belsőséget alaposan megmostam majd feltettem főni az abáló lében.

Másfél órát lassú tűzön főztem majd a levet leöntöttem félretettem hűlni a belsőséget, hogy fel lehessen csíkozni.

Miután kihűlt egy éles késsel csíkokra vágtam és ilyen előkészítés után nekiláttam a pörzsalap készítéshez.

A pörzsalap a szokásos módon készült: kb. 100 g. füstölt szalonnát felkockáztam és zsírját kisütöttem.

Amint kisűlt a zsírja, köményt és borsot dobtam rá és kipirítottam bele az ízét.

A pörzsalaphoz 500 g vöröshagymát apróra vágtam, és előkészítettem, hogy amint a fűszerek megpirultak ezt is késedelem nélkül hozzáadhassam.

A hagyma édes – üvegesre pirítása után hozzáadtam a malactartót és azt is megpirítottam egy kicsit.

Néhány perc után a hagyma üvegesre pirult, jöhet a belsőség!

A forró szeletsütőbe az előkészített belsőséget beletettem és megpirítottam egy pár percre. Ezután a piros és csípős paprika következett, amit a megpirított belsőségre szórtam.

Összeforgattam, majd még mindig nagy lángon a paprikát is megpirítottam egy picit. Vigyázva arra, hogy a paprika ne égjen meg, egy perc elteltével felöntöttem vízzel, hogy a belsőséget ellepje és a paprikást lassú tűzön majdnem készre készítettem.

A paprikáshoz a főtt burgonyát szántam köretnek, barátaim tanácsára az előkészített nagy hasábra vágott burgonyát a befejezés előtt negyed órával hozzáadtam.

A burgonya puhára főzéséig még kb. 15 perc telt el, közben utána fűszereztem egy kis fokhagymával, rozmaringgal, majorannával.

Nekem speciel nagyon bejött és csak mindenkit bíztatok, nyugodtan készítse el ezt a bizarr ám mégis remek fogást! Az íze kellemes, állaga a pacalhoz hasonló. Amikor belekóstoltam, nemkis megdöbbenéssel állapítottam meg, hogy korábban a kedvenc kínai éttermemben is volt már szerencsém ehhez a fogáshoz, csak ott disznógyomorként próbálták elsütni nekem. Igaz furcsálltam is, de hát a kínai az már csak ilyen….