Kategóriák
Munkával kapcsolatos észrevételek, kérések, kérdések, egyelőre egy halomba, minden ami idefér Véleményem a világ dolgairól

A demokrácia

Sokszor hallgatom munka közben a nemzeti szócsövet, és több más releváns tartalmat, az elmúlt néhány évben kedvelt fordulatként sokszor elhangoznak a következő szavak az USA nemzetközi színtéren végzett tevékenységével kapcsolatban:

„Amerika demokrácia exportja…”

A héten, ahogy a neten turkáltam, egy Sztálin idézetre bukkantam, ami a fenti kijelentéssel összevetve egészen új kontextusba helyezi a dolgokat, segít megérteni mi és miért történik manapság az EU energiapiacán.

Először álljon itt az idézet saját fordításomban:

„Én mindig azt gondoltam hogy a demokrácia a nép hatalma, no de Roosevelt elvtárs világosan elmagyarázta nekem, hogy a demokrácia az amerikai nép hatalma.

Szóval, nincs új dolog a nap alatt.

Rövidesen ide is exportálják a demokráciát, és a jogállamot… hol is hallottam ezt a szót – jogállamiság – ? A csomag rövidesen megérkezik, mi pedig megfelelünk neki, befogadjuk, törvénnyé tesszük az ide exportált demokráciát. Milyen jó nekünk … hogy most csak törvényeket várnak tőlünk, nem mindenki ilyen szerencsés, nézzünk csak kicsit keletebbe.

Bár emlékszem, ’56-ról apám sokat mondta, hogy ide is majdnem exportálták a demokráciát – a SZER adásaiban Bell ezredes biztatta a felkelőket, hogy jövünk, segítünk, meg ezer csendőr jön hajón a Dunán, csak tartsunk ki.

Akkor a népnek elég volt néhány szó a rádióból és mindenki felült ennek – az ország pedig újra rommá lett.

Most a kor követelményeivel haladva ez a tehetségtelen ripacs a szomszédban és seggnyalói – köztük a leghangosabb talán kulabá nem éri be szavakkal, nekik fegyverek kellenek. Telekürtölték a világot kérnek, könyörögnek zsarolnak, lopnak és hazudnak. Mindezt azért, hogy hozzájuk is exportáljanak még több demokráciát. Meg is kapták, a fél ország már romokban.

Most fordulat állt be az eseményekben, és itt a következő vihar előtti csend. Talán megjön a józanabbik esze ursulának, ennek a szervilis banyának, és csatlósainak, hogy elgondolkodjanak:

Rendkívüli fegyverszünet, legyen ott a határ ahol most, ne haljanak tovább az emberek, a szomszéd ország maradéka legyen független és soha sem tagja semmilyen katonai tömbnek, és így tovább, ahogy kb. Minszkben megállapodtak már egyszer. És akkor vége lenne ennek az esztelen törzsi háborúnak itt a szomszédban, és az energiaárak is lejjebb kúsznának talán.

Sok minden tönkrement, de még nem tört össze minden: ez a világ még nem lapult ki festménnyé, hogy lyuk legyen az univerzumban, még van esélyünk. (Köszönet: Cixin Liu: A halál vége)

De ez sajnos vágyálom marad, mert a szomszédban már – velünk ellentétben – demokrácia van.