Néhány hete, szombat reggel indulnék a pékségbe, de egy kellemetlen látvány fogadott a kapuban.
Hangosan rákiáltotam:
Sicc!! Te bestia!
Persze a cica nem mozdult.
Közelebb mentem és eltöprengtem:
„Gunnyaszt, vagy dög is már? lássuk, fölrepűl-e? Meg kell a palánkot döngetni körűle!”
Néztem, és megdöbbentem, hogy lehet, hogy ez a szerencsétlen pára épp itt lehelte ki a lelkét, a kapuban, mintha csak álomra hajtotta volna a fejét, és groteszk pózba meredt mancsával mintha bebocsátást kérne a mennyek országába.
Ahogy kihoztam egy kukás zsákot és beleszedtem a dögöt, a KFT együttes régi száma jutott az eszembe. Ez a macska már túl van a dolgon, és nélküle száll az idő.
Álljon itt ez a poszt a macska emlékére.
